Faragjuk le, mármint a plussz kilókat.Eldöntöttem, nem mehet így tovább.Nem tűröm tovább ezt a szedentáris, mozgás nélküli, mindent mindig megevős állapotot.Elhatároztam hogy teszek ellene valamit.Na nem újkeletű az elgondolás, de a múlt héten betelt a pohár. Csapatépítő tréningen voltunk Szovátán az alapítvánnyal, ahol dolgozom, az egyik napirendi pont egy fél napos túrázás volt a közeli hegyekben.Minden nagyon szép és jó volt, addig amíg el nem indultunk.Tele voltam várakozással, hiszen legalább 30 éve nem csináltam ilyent.Hát inkább maradtam volna a várakozás szintjén, mert már az első métereken úgy kifuladtam, hogy azt hittem az lesz az utolsó napom.Persze itt nem csak a szedentarizmusom, hanem a jó pár plusszkilóm is közrejátszott.Hagytam hogy a 22-es csapdájába kerüljek, vagyis nem mozgok mert kövér vagyok,vagy kövér vagyok mert nem mozgok. Mindegy, mert akkor ott a hegyen,a fiatal kollegáim elött, úgy elszégyelltem magam, hogy úgy döntöttem elég volt.
Nagyon sokat vacilláltam, milyen módszerhez folyamodjak,milyen ételeket tudnék elkészíteni olyan módon, hogy szállítható legyen, mert én nem jutok haza csak este 6 óra körül, és az már nagyon késő az ebédhez.
Igy esett a választásom Béres Alexandra Súlykontroll programjára,mert ez megvalósítható még ilyen hosszított munkaprogrammal is, ami nekem van.
Tudom hogy apró lépésekkel kell a célomat elérnem, ezért havonta 4 kilótól szeretnék megszabadulni.Nagyon hosszú út áll előttem, de remélem meglesz a szükséges kitartásom hozzá.
Remélem ez lesz az utolsó napom mint eltúnyúlt, túlsúlyos ember.
Akkor hajrá, mindent bele!
